Fáklyás tisztelgésre várják a kerületieket november 8-án az önkormányzat vezetői. A tisztelet az 55 évvel ezelőtti forradalom áldozatainak szól.

 

Földrajzi fekvése és a területén található ipari létesítmények miatt is hosszan tartó kemény harcok, sortüzek és összecsapások helyszíne volt 1956-ban a főváros XVIII. kerülete. A véres eseményekben sokan vesztették életüket. Rájuk emlékeznek azok, akik az önkormányzat vezetőivel együtt részt vesznek a november 8-án 18 órakor kezdődő fáklyás emléksétán. Ez az egykori Fröhling pékségtől (Üllői út 730. – Rába utcai sarok) indul, és a Béke téri emlékhelyig tart. A program során Grünvald Mária Pro Urbe-díjas helytörténész, középiskolai tanár mond beszédet. 
Az 55 évvel ezelőtti eseményeket segíthet feleleveníteni Heilauf Zsuzsanna Kenyér és Tank – 1956 pestszentlőrinci és pestszentimrei eseményei című kötete. Az ismert és a kerületért igen sokat dolgozó helytörténész munkája 2007-ben jelent meg. A szerző a címben – ki ne értené? – éppen a Fröhling pékség előtti tragikus eseményeket idézi meg, de a könyv egészében megpróbál teljes képet adni az akkor történtekről. A kötetből vett részletek segítségével pillantsunk most vissza két – egy lőrinci és egy imrei – helyszínre.

Iparvasúti átjáró, Üllői út

Csürke Károly szerint október 25-én az átjáróba a vasutasok kővel, szeméttel megrakott vagonokból álló szerelvényt toltak keresztbe, barikád gyanánt, amit aztán a szovjet katonák szétakasztottak. Csürke Károly is segített a barikád helyreállításában, majd a torlaszt védő csoport egy része elment a laktanyához fegyvert szerezni. Egy szemtanú szerint – a szétakasztást megakadályozandó – a vagonokat később a sínekre hegesztették. November 7-én az öreg temető sarkán lévő tüzelőállásokat elhagyó forradalmárok az ott telepített légvédelmi lövegek közül kettőt az iparvasúthoz vontattak. November 8-án reggel az egyik közepes légvédelmi ágyúval kilőttek egy szovjet tehergépkocsit. Elfogták a menekülő szovjet katonákat, és a Bokányi Dezső utcai (ma Bókay Árpád) általános iskolába kísérték őket. Szántó átadta a parancsnokságot Forró Andrásnak. Majd a csoport ismét tüzet nyitott az Üllői úton a város felé haladó szovjet harckocsikra. A tüzelés eredménytelen volt, a harckocsikat nem tudták kilőni. A szovjet harckocsik viszonozták a tüzet, Forró főhadnagy és mások súlyosan megsérültek. A csoport feloszlott. 

Pestimre, vasútállomás

 

Október 27-én, a nagyállomástól 100-150 méterre, a Nagykőrösi utat Pestimre lakossága mintegy két méter magas barikáddal zárta le, hogy a Gyál felől érkező szovjet harckocsikat megállásra kényszerítse. A Nemes utca, Nagykőrösi út kereszteződésében álló szovjet hősi emlékmű ledöntött obeliszkjét a tömeg a barikád tetejére helyezte. A barikád Pest felőli oldalán a Stromfeld Aurél laktanyából két 85 mm-es légvédelmi löveget hoztak és állítottak tüzelőállásba. Ezekből a lövegekből azonban lövést nem adott le a kezelőszemélyzet, mert amikor a szovjet harckocsik szétlőtték a barikádot, mindenki elfutott. A barikád építéséhez a fát az állomás melletti Tüker tüzelőanyag-telepéről hozták ki.

K.GY-BP18