A Délvidék két falva volt a vendége az Üde Színfolt Egyesület határon túli területeket bemutató újabb estjének. A néptánc mellett az üszőpaprikás aratta a legnagyobb sikert.

Az a bizonyos magyar átok, hogy ha két magyar van, az legalább háromfelé húz, bennünket is sújt, a mi életünket is megnehezíti. De mi az összetartás és összetartozás szándékával jöttünk ide – mondta köszöntő beszédében Vörös Árpád, Gombos és Doroszló plébánosa a szeptember 17-én a Polgárok Házában.

Tartozunk – összetartozunk: ezt a címet kapta az Üde Színfolt Egyesület határon túli területek történelmét, kultúráját bemutató sorozata, amely tavaly kezdődött Gömör, majd folytatódott Kárpátalja szereplésével, és amely ezúttal a két délvidéki falut látta vendégül. A plébános atya szavaiból kitűnik, a sorozatcím különös hangsúlyt kapott ez alkalommal.

Mindkét falu történelmét és szerkezetét a legutóbbi háború változtatta meg. Gombos mellett egy hatalmas cigánytelep növekszik, Doroszlón ma a lakosság csaknem fele szerb. A magyaroknak mégis a legtöbb bajuk egymással van – mondta Vörös Árpád hozzátéve. – Igyekszünk ezen változtatni. A helyi civil szervezetekkel jó kapcsolatot ápolunk, és azon vagyunk, hogy közel hozzuk egymáshoz, közösséggé kovácsoljuk az embereket.

Az esten Tasnádi Gábor tartott előadást a Délvidék történelméről, Hajnal Viktor mutatta be a Gombos és Doroszló vidékéről származó népviseletekből, játékokból, használati tárgyakból és iparművészeti alkotásokból összeállított kiállítást. Fellépett a gombosi fiatalok néptánc csoportja, végül – a sorozat hagyományainak megfelelően – a régió ízeiből, köztük az üszőből készült paprikásból kaptak kóstolót az érdeklődők.