Jelentősen szóródik a magánnyugdíjpénztárak teljesítménye a tavalyi és a 2001–2010. közötti időszakra vonatkozó teljesítményadatok alapján is a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által közzétett adatok szerint, amelyek a kasszák adatszolgáltatásain alapulnak.

Tavaly a 18 hazai magánnyugdíjpénztár klasszikus portfólióinak összesített, vagyonnal súlyozott nettó hozama 5,41 százalék, kiegyensúlyozott portfólióinak hozama 8,57 százalék, növekedési portfólióinak hozama 10,97 százalék volt. Ezek összességükben elmaradnak ugyan az előző év kiemelkedően magas adataitól, azonban így is az éves infláció felett teljesítettek – tette közzé honlapján a felügyelet.

A PSZÁF által publikált adatok szerint 2010-ben a magánpénztárak klasszikus portfóliói közül a legjobb nettó hozamrátát az MKB érte el (7,86 százalék), a legalacsonyabbat pedig az Évgyűrűk (4,22 százalék). A kiegyensúlyozott portfóliók teljesítményét tekintve az OTP áll az élen (10,16 százalék), a sor végén pedig itt is az Évgyűrűk kullog (4,69 százalék). A növekedési portfóliók között is az OTP viszi el a pálmát (13,52 százalék) a tavalyi teljesítményt tekintve, a leggyengébb teljesítményt pedig a Quaestor nyújtotta (3,65 százalék).

Sokan teljesítettek gyengén

A 2010-es referencia hozamrátát a klasszikus portfóliónál a 18-ból 10, a kiegyensúlyozottnál 9, a növekedésinél 10 kassza teljesítménye nem érte el. Hat kasszának (Aegon, Honvéd, ING, MKB, Postás, Villamosenergia-ipari) sikerült a referenciahozamokat mindhárom portfóliónál túlszárnyalnia, nyolcnak (Allianz, AXA, Életút, Erste, Évgyűrűk, Generali, Quaestor, Vasutas) pedig egyetlen portfóliónál sem sikerült teljesítenie. Az átlagos tízéves hozamráta alapján, amely a vagyonkezelői teljesítményt jellemzi, a legjobb nettó hozamot a klasszikus portfóliók közül az Életút érte el (8,95 százalék), a legalacsonyabbat pedig a Budapest (4,96 százalék).

A Generali 2008-ban alakult, s 2009 volt az első év, amelyre adatokat kellett publikálnia, ezért a tízéves hozamoknál nem vették figyelembe a teljesítményét. A kiegyensúlyozott portfóliók közül tízéves távon az Életút teljesített a legjobban (8,48 százalék), a legkevésbé kedvező pedig a Budapest teljesítménye (5,72 százalék).

A növekedési portfóliók közül tízéves távon a Villamosenergia-ipari nyugdíjkassza viszi a pálmát (8,30 százalék), a leggyengébben pedig az Évgyűrűk „muzsikált” (4,37 százalék). A referencia hozamráta kiszámítása 2002 óta kötelező, így az éves átlagos referencia hozamráta a 2001–2010 közötti időszak helyett a 2002–2010 közötti időszakra vonatkozik. A tízéves átlagos éves referencia hozamrátát 3 magánkassza teljesítette túl minden portfóliónál, 8 pénztár teljesítménye pedig minden portfólió esetében a referenciahozam alatt maradt.

A legtöbben a referenciahozam alatt

Egyéves és tízéves időtávon is valamennyi portfóliónál túlszárnyalta a referencia hozamrátát az Aegon, a Postás és a Villamosenergia-ipari kassza, míg az Allianz, az Erste, az Évgyűrűk, a Quaestor és a Vasutas teljesítménye minden esetben a referenciahozam alatt maradt.

A 2001–2010 közötti időszakra számolt vagyonnövekedési mutató (az egy főre jutó vagyonnal súlyozott átlagos hozamráta, amely a pénztártagok egyéni számlájának átlagos hozamát jelzi, s számításánál az átlagos tízéves hozamráta kiszámításához használt pénztári szintű nettó hozamrátákat vették alapul a pénztárak) az Évgyűrűknél a legalacsonyabb (2,87 százalék) és a Dimenziónál a legmagasabb (8,33 százalék).

Az önkéntes nyugdíjpénztárak 2010-ben éves szinten 7,57 százalék átlaghozamot értek el, ami szintén az éves 4,7 százalékos infláció feletti teljesítményt, azaz pozitív reálhozam jóváírását tette lehetővé a tagok egyéni számláján.

(MTI)