Az emberek nagy vigasságokkal búcsúztak az óévtől, és köszöntötték az újat. A mulatságokat a babonákból szokássá lett formaságok előzték meg és követték. A népszokás szerint ilyen szövegeket kántáltak például: Adjon az Isten bort, búzát, barackot, hosszú farkú malacot.

A lányok szilveszterkor ólmot olvasztottak, majd hideg vízbe csepegtetve azt lesték, hogy milyen betűt formáz az anyag. Úgy hitték ugyanis, hogy így meg tudják jövendőbelijük nevének kezdőbetűjét. De jövendöltek is szerencsét gombócból.

A tésztában egy-egy férfinevet rejtett el az eladósorba került leányzó, és amelyik gombóc elsőként jött fel a víz felszínére, abban volt a kiválasztott neve.

Ilyentájt a megterített asztalon nem lehetett baromfi, mert elkaparja a szerencsét, a disznó, főként a malac azonban előtúrta a szerencsét. Pénzbőséget ígért a szemes termény; a lencse, a rizs, a köles.

Aki szerencsés akart lenni az újévben, annak persze az sem ártott, hogy meghúzta a malac farkát. Viszont a lencse bőséget hozott a házra mind pénz, mind pedig gyermekáldás dolgában. A régi időkben elmaradhatatlan volt a rétes, hogy hosszúra nyúljon az életük.
Újév hajnalán nem lehetett kiadni semmit a házból, mert akkor egész évben csak szegényedünk, ajánlatos viszont a hajnali mosakodás jó levegőn, friss vízben, hogy mindennap frissek legyünk.

Fülep Erzsébet (bp18.hu)