Az elmúlt hónapok során a budapestiek megtapasztalhatták, hogy a magyar vidék ízei, termékei meghódították a fővárost a termelői piacok reneszánszának köszönhetően. Egyre több ilyen típusú elárusítóhely nyílik a városban, amelynek következtében a vidék és a város ismét egymásra talált, a múlt mesterségesen generált szembenállását követően. Ezek a piacok mindenféle finomságokkal várják a vásárlókat, igazi egészséges és jóízű ételekkel vagy éppen friss gyümölcsökkel, minden földi jóval, amit az ember csak kívánhat magának.

Már a Nemzeti Vidékstratégia is prioritásként kezelte a helyi élelmiszer feldolgozás és értékesítés támogatását, hogy a fogyasztók asztalára megbízható eredetű és friss áru kerüljön. Az elfogadott koncepció megfogalmazza, hogy 2020-ig 7-ről 20 százalékra kell növelni a gazdák által közvetlenül értékesített élelmiszerek arányát. E célkitűzések megvalósítását szolgálják a termelői piacok.

Ennek mentén 2012-ben több olyan jogszabályváltozás is bekövetkezett (kistermelői rendelet és a kereskedelmi törvény módosítása), amely megteremtette a feltételét az ilyen típusú elárusítóhelyek fellendülésének. A szükséges jogszabályváltozásokra pedig azért volt szükség, mivel az előző kormányzati ciklus valamilyen rejtélyes és mindeddig megfejthetetlen oknál fogva, nem igazán támogatta a helyi kezdeményezéseket, sőt bonyolult szabályozási rendszerrel és ésszerűtlen rendeletekkel akadályozták, hogy a termelők áruikat közvetlen módon, piacon értékesíthessék. Az indokolt változásoknak szerencsére már kézzel fogható eredményei vannak, mivel általa egyszerűbbé vált a kistermelői értékesítés, a helyi termékek forgalmazása illetve azt is elősegítik, hogy a lakosság egészséges biztonságos élelmiszerekhez jusson hozzá.   

A termelői piacok legfőbb előnye abban rejlik, hogy általa megoldódnak a hazai gazdálkodók értékesítési problémái, mivel a fáradtságos munkával előállított termékeiket piacképes áron fizetőképes vásárlókör számára értékesítik. A vevő pedig magától a termelőtől vásárolja meg, akár előzetes kóstolás után, mert itt arra is lehetőség van a messze földön híres friss és jó minőségű zöldségeket, gyümölcsöket. Másrészt ez a kezdeményezés bebizonyította, hogy igenis van igény a hazai termékek iránt, amely a mezőgazdaságban történő elhelyezkedés által helyben segíti a munkahelyteremtést, adózott jövedelmet produkál, tehát a termelői piacok összességében az egész nemzetgazdaság szempontjából kívánatosak, mert értéket teremtenek.

Ezenkívül ezen piacok megnyitása alternatívát is jelentenek a vásárlók számára, hogy hol és mit vásároljanak, mivel a választási lehetőség már adott számukra. Most már csak a vásárló személyes döntésén múlik, hogy a multinacionális láncok olcsóbb vagy a termelők egészségesebb, jobb minőségű áruját részesítik előnybe vásárlási szokásaik kialakítása folyamán. Jelenleg még a külföldi élelmiszerek uralják a nagy boltok, különösen a nagy áruházláncok polcait, azonban ha tudatos vásárlói magatartást gyakorolva csakis a magyar gazdától származó terméket vásárolunk, akkor elérhetjük ezen üzletláncok kereskedelmi magatartásának megváltoztatását a magyar termékek irányában.

Addig is mindenkit arra biztatunk, hogy látogassanak ki a termelői piacokra, napi bevásárlásaikat intézzék ott, mivel ezáltal nemcsak jó minőségű friss áruhoz juthatunk hozzá, hanem hazai munkahelyek megtartását vagy éppen létesítését segíthetjük elő. Az pedig mindenkinek jó, ha a vidéki kistelepüléseken minél több ember munkába áll, adózott jövedelmet produkál és nem segélyből él, a mi adóforintjainkból.