Személyes meggyőződésem egyértelműen az, hogy Jézus Krisztus tanítása alapvetően és kibékíthetetlenül ellenkezik a halálbüntetéssel! Megadja Gábor a Konzervatóriumon Halállal lakolhatnak címmel írt arról, hogy "a halálbüntetést sem tiltja expressis verbis a katolikus tanítás."

Az írás több megállapításával egyetértek, azt azonban vitatom, hogy a keresztény tanítás nem ellenzi egyértelműen a halálbüntetést.

Amivel egyetértek...

"...a mainstream gyakran váltogatja nézeteit: egyszer felháborodik a »pedofil papokon«, és a racionalitás útját követve adna ingyen ötleteket az Egyház reformjához, másrészt számon kéri a keresztény hitelveket a gaz gyűlölködő jobbosokon, ha úgy adódik. Ugyanaz a szabadgondolkodó, aki röhög a keresztények pietas-án, megrökönyödik azon, ha a keresztény mégsem ilyen... Sokszor vetik azt a keresztények szemére, hogy az abortusz és melegházasság ügyében álláspontjuk irreleváns, hiszen szekularizált világban élünk, ezért erkölcsi kérdésekről csak a nép dönthet. Igen ám, de mi van akkor, ha a nép nem is annyira szekularizált, mint a szabadgondolkodó világ?" - írja Megadja. Ezekkel a megállapításokkal tökéletesen egyetértek. Engem is végtelenül irritál az a tipikus kettős mérce, amit a keresztény egyházakkal szemben alkalmaznak a Megadja Gábor által "szabadgondolkodóknak" nevezettek. A keresztény tanításokat a liberális gondolkodók olykor gőgösen lenézik, kinevetik, maradinak, antidemokratikusnak titulálják, máskor viszont a keresztény politikusok fejére olvassák, kioktatván utóbbiakat igazi kereszténységből.

"A legtöbb esetben a »nép« ugyanis támogatná a halálbüntetést, és annak bevezetését leginkább a politikai elitek és/vagy azok nemzetközi szerződései akadályozzák meg" - folytatja a szerző. Ez való igaz, ebből viszont még természetesen nem következik, hogy vissza kellene állítani a halálbüntetést. Természetesen ezt Megadja sem állította, abban pedig igaza van, hogy a "szabadgondolkodók" más esetekben előszeretettel érvényesített logikája azt diktálná, hogy a társadalom többségének véleményére tekintettel állítsuk vissza a halálbüntetést.

...és amivel nem

Az írás legfontosabb megállapítása: "És - most lehet visszatartani egy kicsit a lélegzetet - a halálbüntetést sem tiltja expressis verbis a katolikus tanítás." Ez utóbbi kijelentéssel nem értek egyet, noha kétségtelen, hogy a Bibliából szövegszerűen nem következik egyértelműen a halálbüntetés tiltása.

Az ötödik parancsolat - Ne ölj! - számomra teljesen egyértelmű. Én is hallottam már számos keresztény gondolkodótól, sőt paptól is, hogy a halálbüntetés nem ellenkezik a Szentírással, de meggyőznie senkinek nem sikerült. A "Ne ölj!" parancsolat világos. Jézus Krisztus tanításában kiemelt helyet foglal el a megbocsátás, a kegyelem, az élet szentsége. A Katolikus Egyház tanítása szerint "minden ember élete szent". Ezzel az érvvel, ezzel a parancsolattal szemben hasonlóan releváns érv meggyőződésem szerint nem hozható fel. A halálbüntetés ellen egyébként XVI. Benedek és II. János Pál pápa is többször felemelte a szavát.

II. János Pál 1995-ben kiadott EVANGELIUM VITAE kezdetű enciklikájában világosan fogalmazott.

Eképpen: "Az emberi élet szent, mert kezdetétől fogva magán hordozza `Isten teremtő cselekvését` és mindig különleges kapcsolatban marad a Teremtővel, egyetlen céljával. Az életnek kezdetétől a végéig egyedül Isten az ura: senki semmilyen körülmények között nem ragadhatja magához az ártatlan emberi élet közvetlen kioltásának jogát. A Ne ölj parancs formája szerint kifejezetten tiltó törvény: megvonja a határt, amit soha nem szabad áthágni. Bennfoglaltan azonban olyan pozitív magatartásra sarkall, amely föltétlenül tiszteli az életet, és elfogadva, megőrizve és elajándékozva gyarapítja azt a szeretet útján".

Majd ezzel folytatja tovább: "Ebbe a témakörbe tartozik a halálbüntetés kérdése is, melyre vonatkozóan az Egyházban éppúgy, mint a polgári társadalomban egyre erősödik az az irányzat, mely e büntetésfajtának csak nagyon korlátozott alkalmazását vagy teljes eltörlését követeli. A kérdést egy olyan büntetőjog keretében kell mérlegelni, amely egyre inkább illő a személyi méltósághoz s végső soron Istennek az emberre és a társadalomra vonatkozó tervéhez. A büntetésnek ugyanis, amellyel a társadalom sújtja a bűnöst elsődleges célja a bűn által okozott rendbontás helyreállítása."

Végül így szól: "A közhatalomnak meg kell torolnia a személyi és közösségi jogok megsértését azáltal, hogy a vétkesre a bűnténnyel arányos büntetést ró, ami föltétele annak, hogy visszanyerhesse szabadságának gyakorlását. A hatalom így éri el célját, ti. hogy megvédje a közrendet és a személyek biztonságát, ugyanakkor ösztönözze és segítse a bűnöst a megjavulásban. Nyilvánvaló, hogy éppen e célok elérése érdekében a büntetés mibenlétét és mértékét gondosan kell mérlegelni és eldöntetni, s a legsúlyosabbat, a halálbüntetést csak végső esetben szabad alkalmazni, amikor a társadalom megvédése más módokon nem lehetséges. Ma azonban, amikor a büntetőjog egyre fejlettebb, ilyen esetek nagyon ritkák, ha egyáltalán előfordulnak. Minden esetben érvényben marad az új Katekizmusban kimondott elv, mely szerint ha a vérontás nélküli eszközök elegendőek ahhoz, hogy az emberi életet a támadó ellen megvédjék, és a közrendet s az emberek biztonságát megőrizzék, a hatóságok ezekkel az eszközökkel éljenek, mert ezek jobban megfelelnek a közjó konkrét föltételeinek és jobban illenek az emberi személy méltóságához."

A katolikus egyház - Megadja Gábor által is idézett - katekizmusa is hasonló szellemben foglal állást: "napjainkban ugyanis, mivel az állam olyan lehetőségekkel rendelkezik, melyekkel hatékonyan tudja büntetni a bűntényt, ártalmatlanná téve elkövetőjét, anélkül, hogy véglegesen megfosztaná a jobbulás lehetőségétől, a tettes kivégzésének szükséges volta immár nagyon ritka, ha egyáltalán előfordul."

A halálbüntetés ellen XVI. Benedek pápa is rendszeresen felemeli a szavát, legutóbb a római Szent Egidius Közösség konferenciáján szólalt fel a halálbüntetés eltörléséért. A katolikus egyházban napjainkra olyannyira egyértelmű lett a halálbüntetés elutasítása, hogy már az amerikai katolikus püspöki konferencia is a halálbüntetés eltörléséért veti latba befolyását.

Mindezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy "nem jó katolikus" az, aki bizonyos esetekben elfogadhatónak tartja a halálbüntetést, és még csak azt sem, hogy biztosan én értelmezem helyesen a katolikus tanítást. Személyes meggyőződésem ugyanakkor egyértelműen az, hogy Jézus Krisztus tanítása alapvetően és kibékíthetetlenül ellenkezik a halálbüntetéssel.

Thaisz Miklós