Petíciókat írnak alá és tüntetéseket szerveznek – de vajon hányan tudnak a hangadók közül egy műsort is megnevezni a Klubrádió repertoárjából?

Az igazi rocksztár az első próbán meghal A Supernem slágere közkedvelt lehetne a 95.3-on. Számos fülre is találna ezen a frekvencián, aminek rohamosan nő a népszerűsége, fájdalom, csak azután, hogy a Klubrádió lenémítja mikrofonjait. Ehhez mondjuk indítani kell egy petíciót, ki kell sétálni az utcára néhány transzparenssel – s nem számít, hogy a tüntetők nagy része életében nem hallgatta még meg a rádió egyetlen műsorát sem.

Tény, a Klubrádió engedélye 12 év után lejárt, s a Médiatanács – a jogszabályoknak megfelelően – megpályáztatta a frekvencia sugárzási jogait. A Klubrádió pedig alulmaradt a versenyben, mint oly sokan mások korábban, akik ugyancsak politikai hovatartozásuktól függetlenül hallgatásra kényszerültek – vegyük csak a Sláger Rádió példáját.

A sértett fél azonban (jobb híján) belekapaszkodott a médiatörvény körül forgó, egyelőre még nem lecsengett vitába, s ezt megragadva próbálja kétségbeesetten megtartani elveszített pozícióját a magyar médiában. Vagy adott esetben még tovább népszerűsíteni, hiszen a bezárását megelőzően jó szívvel sem volt a meghatározó rádiók közé sorolható. Az érintettek azt mondják, ez a cirkusz nem a Klubrádióról szól – azonban valószínűleg nem is az általuk emlegetett szólásszabadságról. Utóbbi ugyanis nem lett megsértve. A rádió frekvenciáját sem vette el senki, tetszett volna megnyerni a szóban forgó pályázatot...