Orbán Viktor miniszterelnöktől a devizahitelesek 2010 tavaszán egyértelmű ígéretet kaptak arra nézve, hogy a kormány a hitelesek megsegítése érdekében egy olyan tárgyalássorozatba kezd a bankszektorral, amely megteremti a lehetőséget, hogy a lehető legtöbben benne maradhassanak az egyébként korántsem tehermentes otthonukban. A megállapodás csaknem egy év kemény tárgyalássorozat után végre megszületett, aminek következtében a kormány egyezségre jutott a Bankszövetséggel. A megállapodás legnagyobb jelentősége az, hogy a bankszektor végre elismerte, állami beavatkozás nélkül nem képes kézben tartani a folyamatokat.

Azonban jó ha nem felejtjük el azt, hogy a lakáspiacon kialakult problémák nem tegnap kezdődtek. 2006-2007 környékén állandósult a túlkínálat a lakáspiacon, amelynek következtében az ingatlanárak kezdetben stagnáltak, majd 2007-től esni kezdtek. A pénzügyi válság kezdetén a bankok hitelezési hajlandósága fellazult, az MSZP-SZDSZ kormány pedig semmit  nem tett a hitelválság kezelése érdekében. Tétlenül nézték ahogy a lakosság egyre nagyobb része bedől a reklámoknak, az alacsony törlesztőrészleteket hirdető bankok manipulatív csábításának.

A forint közben gyengülni kezdett: míg 2008 augusztusában a svájci frankot 142 forinton jegyezték, addig 2011 januárjában már nem volt ritka a 220-as árfolyam sem. Nem csoda, hogy hétről hétre nő azoknak a száma, akik már nem képesek hiteleiket fizetni. Ennek következtében a bankok a pénzüket féltik, akik árvereznének, míg az adósok az otthonaikat, akik fedél nélkül maradnának, ezért kormányzati mentőövért kiáltottak. Az évek óta tartó, egyre növekvő feszültség az elmúlt 6-7 év alatt hatalmas méretű szociális bombává duzzadt, a detonációt a második Orbán-kormány ciklusára időzítve.

A szociális bomba hatástalanítása az Orbán-kormányra várt, amit sikerrel el is végzett. A több hónapig tartó egyeztetés után megszületett kompromisszum legfontosabb eleme az önkéntesen választható árfolyamgát, ezáltal 2014-ig a svájcifrank-hiteleket 180 forintos, az eurohiteleket 250 forintos és a jenhiteleket pedig 200 forintos árfolyamon kell majd törleszteni. A későbbiek folyamán a különbözetet vissza kell majd fizetni, de erre egy kedvezőbb gazdasági helyzetben fog sor kerülni. Egy erősebb ország polgárai számára pedig nem jelent akkora terhet majd a különbözet visszafizetése, mint ma.

Július másodikával feloldódik a részleges árverezési és kilakoltatási moratórium, így a bankok megkezdhetik a nem fizető hitelállomány leépítését. A fizetésképtelen adósok lakását átveszi az eszközkezelő, az ingatlanokat a lakók visszabérelhetik. Az eszközkezelő emellett zöldmezős beruházások keretében új lakásokat épít a rászorulóknak. Ismét lesz eurohitelezés, de csak ezzel az opcióval csak az élhet, akinek van devizabevétele, ami a havi törlesztőrészlet legalább 15-szörösét eléri. Aki pedig önkéntesen költözik kisebb lakásba az a új ingatlanra igényelheti, az otthonvédelmi kamattámogatást, ami a kamat 3,5 százaléka és legfeljebb 5 évig vehető igénybe.

Aki tehát belép a kedvezményes mechanizmusba, annak 17-18 százalékkal csökkennek a törlesztőrészletei. A mesterséges és a piaci árfolyam közötti különbség  egy forintszámlára kerül, a tartozás az árfolyam függvényében havonta változni fog. Az összegyűlt forinthitelt 2015. január 1-től kell törleszteni. A bankok a kormánytól állami garanciát kapnak erre a forinthitelre. A nemzetgazdasági miniszter szerint 2015. januárjától csak 15 százalékkal lesz magasabb a törlesztőrészlet, mint 2014 utolsó negyedévében.

Igaz sokan tartanak az újrainduló kilakoltatásoktól, Azonban a bankok az első negyedévben csak a nagy értékű és nagy alapterületű lakásokat adhatják árverezésre ( ez a 30 milliónál értékesebb lakásokat jelenti) Egy sikeresen lefolytatott kemény alkusorozat eredményeképpen a Nemzeti Eszközkezelő Társaság a fizetésképtelen adósok lakásait a hitelszerződés szerinti forgalmi értékének csupán 55, 50 illetve 35 százalékán vásárolhatja meg. Ezt követően bérbe adják az adósnak.

A megállapodás kizárja a spekulációt a piacról, nem teszi kiszolgáltatottá a devizahiteleseket, ezenkívül mind a nehezen fizető, mind a fizetésképtelen adósok számára megfelelő ás igazságos alternatívát kínál.