Elfogadta az Országgyűlés az energetikai tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényt szerdán; a csomag részeként döntöttek arról is, hogy a távhő hatósági áras lesz. A Ház döntött a kilakoltatási moratórium július 1-jéig való meghosszabbításáról is.

Az Országgyűlés 231 igen szavazattal, 71 nem ellenében fogadta el a fejlesztési tárca által még decemberben beterjesztett energetikai tárgyú törvényt. A jogszabály eredeti szándéka szerint a villamos energiáról szóló, 2007-ben hozott törvény (VET) és a földgázellátásról 2008-ban született törvény (GET) módosítása az Európai Parlament és a tanács által 2009. július 13-án elfogadott „harmadik energia csomagot” ülteti át a magyar jogba.

A törvénybe bekerült az a szabály is, amely szerint hatósági áras lesz a távhő, annak megállapításáig az árat befagyasztják. Ez a passzus április 15-én lép hatályba, és amíg a fejlesztési miniszter nem alkotja meg az első rendeletét a hatósági ár mértékéről, a távhő árát a március 31-én alkalmazott ár szintjén fagyasztják be.

Július 1-jéig marad a kilakoltatási tilalom

Az Országgyűlés szerdán július 1-jéig meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot a lakáshitel-tartozások adósai számára. A képviselők 267 igen szavazattal, 29 nem ellenében és 4 tartózkodás mellett fogadták el a bírósági végrehajtásról szóló törvény ezt szabályozó módosítását.

A parlament döntésével azokra a természetes személyekre korlátozta az április 15-én lejáró moratórium meghosszabbítását, akik lakáshitel-tartozásból eredő követelés végrehajtás alatt állnak, és nem jogosultak más beköltözhető ingatlan használatára, illetve maradásukkal nem lehetetlenítik el a végrehajtást kérő lakhatását.

A kormánypárti képviselők által kezdeményezett törvénymódosítás az önkényes lakásfoglalókat és a rendbírsággal sújtott személyeket, valamint a hitelezéssel kapcsolatos visszaélés miatt elítélteket továbbra is kizárja a moratóriumra jogosultak köréből.

A moratórium a lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződésekre, valamint a lakáscélú pénzügyi lízingszerződésekre vonatkozik, ám kiterjed azokra a szabad felhasználású hitelekre is, amelyeknek adósai lakóingatlanon alapítottak zálogjogot és a hitelt a kiürítendő lakásra fordították. A kilakoltatás emellett abban az esetben sem lehetséges, ha a kötelezettnek a vételi jog érvényesítése, vagy a lízingszerződés felmondása, illetve a zálogjog végrehajtáson kívüli érvényesítése miatt kellene átadnia az ingatlant új tulajdonosának.

A fideszes Csizi Péter módosító javaslatára a törvény szövegébe került az a szigorító kitétel is, hogy az adóst csak akkor illeti meg a kilakoltatási moratórium védelme, amennyiben az ellene indult más követelések behajtásában a tőketartozás összege nem haladja meg a 150 ezer forintot. Az eredeti jogszabály-változtatást előterjesztők indoklásukban kiemelték: a moratórium egy hangsúlyozottan ideiglenes válságkezelő intézkedés, ezért a szabályozásnak fokozatosan vissza kell térnie a követelésérvényesítés általános rendjéhez.

Liszt nevét kapta a ferihegyi légikikötő

Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér lesz a ferihegyi légikikötő neve az Országgyűlés szerdán hozott döntése értelmében. A képviselők az energetikai tárgyú törvények módosításával, 231 igen és 71 nem szavazattal határoztak a névváltoztatásról.

Fónagy János és Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium két államtitkára a világhírű magyar zeneszerző születésének 200. évfordulója alkalmából kezdeményezte a repülőtér nevének megváltoztatását. Indoklásuk szerint ezzel a lépéssel is emléket kívánnak állítani minden idők egyik leghíresebb zongoraművészének, a XIX. század legjelentősebb romantikus zeneszerzőjének.

Liszt Ferenc születésének kétszázadik évfordulójára számos kulturális rendezvénnyel emlékeznek Magyarországon és külföldön egyaránt. A programok a magyarországi kulturális intézmények összefogásával, valamint jelentős nemzetközi együttműködés révén valósulnak meg. Az emlékév hivatalos magyarországi megnyitóra január 22-én került sor a Művészetek Palotájában a Nemzeti Filharmonikusok és Kocsis Zoltán közreműködésével. A magyarországi Liszt Év fővédnöke Schmitt Pál, köztársasági elnök.

(MTI)