Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 163. évfordulója alkalmából, március 13-án tartott megemlékezésen és koszorúzási ünnepségen részt vett Tarlós István főpolgármester és testvérvárosunk küldöttsége a pestszentimrei református templom kertjében, Vasvári Pál emlékére felállított kopjafánál.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 163. évfordulója alkalmából a Vasvári Pál kopjafájánál Bauer Ferenc tanácsnok üdvözölte a megemlékezés résztvevőit. Az eseményen részt vett Tarlós István, főpolgármester, a székelyföldi Tusnádfürdő, a bajor Roding, a lengyel Dabrowa Tarnowska, a bolgár Neszebar és az olasz San Nicola La Strada delegációja, Körösfő küldöttei; Antal János polgármester és Péntek László alpolgármester, kisebbségi önkormányzatok képviselői, egyházak, intézmények vezetői, pártok, társadalmi szervezetek képviselői.
Ughy Attila polgármester köszöntőjében beszélt arról; „ünnepségünkön itt vannak Pestszentlőrinc-Pestszentimre testvérvárosainak képviselői is, hogy együtt, közösen emlékezzünk azokra, akik színtisztán értették a „testvérváros” kifejezést. Mert lehet, hogy a helyiségnévtáblák messze vannak egymástól, lehet, hogy esténként más nyelven mondunk mesét, hogy más focicsapatért bolondulunk, hogy más zenére indulnak meg a lábak, ugyanazok az egyetemes emberi értékek mozgatnak bennünket mindenhol”…
Ezt követően Tarlós István főpolgármester tartott megemlékezést. A főpolgármester elmondta, hogy Péntek László, körösfői alpolgármestere, a Rákóczi Kultúregylet elnöke, magáénak érzi Vasvári emlékét, ezért azzal a nemes ötlettel állt elő, hogy Budapesten is legyen egy hely, ahol méltó módon emlékezhetünk az 1848–49-es szabadságharcosra.
Ughy Attila segítségével sikerült helyet találni az emlékműnek a Pestszentimrei Református Egyházközséghez tartozó kertben. A kopjafa a Körösfőn található emlékmű mintájára készült el. Több mint két tonna súlyú, kétszáz éves tölgyfából faragta ki a körösfői Kovács Antal a kopjafát. A kopjafára Pálfy Árpád csíkszeredai szobrász készítette a bronz szobrot, amely a hőst ábrázolja.
A főpolgármester ünnepi szónoklatát követően Turi András és Szabó Endre gyimesi Kossuth nótát adott elő, majd
 |
| Tadeusz Kwiatkowski |
Gáti Károly, kárpátaljai diák Wass Albert, A bujdosó imája című versét mondta el.
Az ünnepi műsort követően az 1848-49-es hősök tiszteletére a főváros nevében Tarlós István és Udgy Attila koszorúzott, majd a kerületi önkormányzat nevében Ughy Attila polgármester, Lévai István Zoltán alpolgármester helyezte el az emlékezés virágait, valamint a testvérvárosi delegáció, kerületi társadalmi és civil szervezetek, pártok, kerületi lakosok koszorúztak a Vasvári Pál kopjafájánál.
Ajándék a kerületnek 
Körösfő és Tusnádfürdő polgármestere
Vasvári Pál halálának 160. évfordulója alkalmából kopjafát ajándékozott az erdélyi Körösfő Budapestnek. Az emlékművet a Pestszentimrei Református Egyházközség kertjében állították fel (2009-ben).
Vasvári Pál
Az 1848. márciusi események során Vasvári Pál is ott volt a vezetők között. A 12 pont megalkotásában majd a népgyűlés elé terjesztésében főszerepet vállalt.
A március 16-án a megalakult közcsend bizottmány tagja, a március 18-án a petíciót vivő küldöttségben szintén ott volt.
Az április 11-én megérkező minisztereket ő üdvözölte, majd mint titkár nyert alkalmazást a pénzügyminiszter mellett.
Kossuth Lajos többször használta polgári futárként a horvát invázió alatt.
1949. elején Bihar, Szatmár és Szabolcs megyékben szabadcsapatot verbuvált, s annak vezére lett. Erdélyben harcolt, mint őrnagy.
Fîntinel mellett a gyalui havason román csapatok megölték. A pontos időpont mai napig ismeretlen, június végén vagy július első napjaiban lehetett a tragikus kimenetelű csata. (Forrás : Wikipédia)
Körösfő
A falu Erdélyben, Kolozs megyében, Bánffyhunyadtól hat kilométerre, keletre fekszik. A Sebes-Körös forrásáról nevezték el, amely a Körös Forrása Csárda mögött ered. 1276-ban Crisfeu néven említik először.
