A közúthálózat állapotának kedvezőtlen alakulását mutatja, hogy 2006 és 2011 között 10 százalékkal nőtt az úthibák miatti sebességkorlátozás alá eső útszakaszok hossza, a felújítási ciklusidő 10 év helyett 35 év körül alakult, továbbá az is, hogy évente átlagosan 28 milliárd forintból 632 kilométernyi közutat újítottak fel az évenként szükséges 2500 kilométerrel szemben – mindezt az Állami Számvevőszék legfrissebb jelentésében olvashatjuk.

 Az ÁSZ még 2006-ban készült, az állami közutak fenntartásának ellenőrzéséről szóló jelentése megállapította, hogy a közutak általános állapota nem megfelelő, több mint egyharmada a legdrágább beavatkozást – az azonnali megerősítést – követelte meg. Az ÁSZ mostani ellenőrzésének célja ezért annak értékelése volt, hogy az állami közutak általános állapotának javítása érdekében az azóta eltelt időszakban hozott intézkedések eredményesek, illetve hatékonyak voltak-e.

Az ÁSZ kutatása nem terjedt ki a gyorsforgalmi utakra, így 31 664 kilométernyi állami közút felújítását célzó intézkedések eredményességét vizsgálta meg – mondta el Makkai Mária felügyeleti vezető. Ismertetése szerint 2006 és 2011 között 3794 kilométernyi út felújítása készült el, de a közutak állapotmutatói összességében nem javultak. A szakember komoly hiányosságnak nevezte, hogy a Nemzeti Út-, Hídfelújítási Program csupán tanulmány maradt, és programként nem fogadták el.

Kevés a felújítás

Az ÁSZ munkatársa rávilágított arra, hogy a közutak felújításának, karbantartásának fedezetét az Útpénztár és az Európai Unió (Regionális Operatív Program, Közlekedés Operatív Program) forrásai jelentették. Ezek ténylegesen biztosított együttes összege a 2006–2011. évek közötti időszakban 172 milliárd forint volt, évente átlagosan 28 milliárd forintot tett ki, amelyből 632 kilométernyi utat újítottak föl, szemben az évenkénti szükséges 2500-zal – tette hozzá. 

Makkai elmondta, hogy az úthasználattal arányos elektronikus útdíj (ED) bevezetését 2004 óta tervezik. Ezzel hazánk megfelelne tagországokkal szemben támasztott uniós irányelvnek. A Széll Kálmán Terv az ED bevezetésének határidejéül 2013. január 1-jét jelölte ki, azonban a 2012. évi költségvetési törvény tervezetében az ED bevezetésére előirányzatot nem terveztek – kifogásolta az ÁSZ munkatársa.

Gyorsítanának

A közútfelújítások szervezeti és jogi háttere, a feladat- és hatáskörök meghatározása nem biztosította teljes körűen a kapcsolódó állami feladatok hatékony végrehajtását – fogalmazott a szakértő. A számvevőszék munkatársa szerint a szerteágazó, többszintű szabályozás, valamint a szabályozási környezet gyakori módosításai következtében a jogszabályokban foglalt feladatok és a kompetenciák nehezen áttekinthetőek.

Makkai rámutatott arra, hogy a felújítások tervezését, végrehajtását nem a hatékonysági szempontok, hanem döntően az Útpénztár éves keretösszegének bizonytalansága, fejezeten belüli lassú elosztása miatti kényszerpálya határozta meg. Éppen ezért azt javasolják a nemzeti fejlesztési miniszternek, hogy intézkedjen az állami közutak fenntartását, üzemeltetését és fejlesztését célzó előirányzat szerint rendelkezésre álló éves összeg fejezeten belüli elosztásának felgyorsításáról.

Kovács András