Cziffra György is lehet a Sallai Imre utca egy szakaszának új névadója. Más közterületek kerületi hírességek nevét viselnék.
A XVIII. kerületi emlékhelyek, szobrok, utcanevek felülvizsgálatával megbízott munkacsoport júniusi megalakulása előtt már születtek javaslatok az egykori kommunista személyek nevét viselő utcanevek megváltoztatására. Első körben három – a Hámán Kató, a Sallai Imre és a Fürst Sándor – utca kaphatna új nevet. A kerületnek javaslati lehetősége van, a végső döntést a fővárosi közgyűlés hozhatja meg.
– A Fidesz-KDNP választási ígérete volt, hogy szimbolikus értelemben is új kerületet épít, amelyben a polgári, nemzeti értékrendet kívánjuk képviselni – emlékeztetett a munkacsoport vezetője, Galgóczy Zoltán, a Fidesz önkormányzati képviselője. – Úgy vélem, e három kommunista személyiség nem méltó arra, hogy utca viselje a nevét.
Világhírű példakép
Az egyik elképzelés szerint a világhírű zongoraművészről, Cziffra Györgyről neveznék el a Sallai utca egy szakaszát.
– A zongoraművész Liszt Ferenc műveinek talán legnagyszerűbb interpretálója volt. A Liszt Ferenc-év tökéletes alkalom arra, hogy a roma származású Cziffra György nevét ilyen formában is megörökítsük. Ez a romák integrációját szem előtt tartva is hasznos volna, mivel ő valódi példakép lehet a fiatalok számára, bizonyítva, hogy a tehetség, a szorgalom és a tanulás révén a hátrányos élethelyzetből is ki lehet törni – mondta Galgóczy Zoltán.
Cziffra György egyik Liszt-interpretációja:
A tábornok és az építész
Az új utcanevekre tett korábbi javaslatok között már felmerült, hogy a Sallai Imre utca neve a Gilice térig Turul utcára változzon. A Hámán Kató utca ismét Szurmay Sándor magyar királyi tábornok nevét, a Fürst Sándor utca pedig újra Kiss István építész nevét viselhetné.
A későbbiekben további utcanevek megváltoztatására is javaslatot tesz a munkacsoport. A Kulich Gyula, a Vándor Sándor és a Haladás utca átkeresztelése sem elképzelhetetlen. Az e közterületek nevének megváltoztatására tett javaslatok a munkacsoport decemberi tanácskozásán kerülnek napirendre.
Ugyanakkor semleges utcanevek is megváltozhatnak, így a Felsőcsatári út Erzsébet királyné, a Lakatos út pedig Szent István nevét vehetné fel. Ez utóbbi elképzelések azonban még csak az ötlet szintjén vetődtek fel.
– Ezek még távlati tervek, és kérdés, hogy az ott lakók miként vélekednek erről, mert ez nagyon fontos szempont a változtatások előtt – tette hozzá Galgóczy Zoltán.
Kik voltak?
Hámán Kató/Katalin (Kompolt, 1884. december 2. – Budapest, 1936. augusztus 31.) – az illegális Kommunisták Magyarországi Pártjának (KMP) egyik aktivistája.
Fürst Sándor (Rum, 1903. november 27. – Budapest, 1932. július 29.) – 1926-ban lépett be a KMP-be, 1930-ban a pártvezetőség tagja volt.
Sallai Imre (Erdőfüle, 1897. december 17. – Budapest, 1932. július 29.) –eredetileg bankhivatalnok. A Tanácsköztársaság idején a belügyi népbiztosság politikai osztályának vezetője.
Kik lehetnek?
Vitéz uzsoki báró Szurmay Sándor (Boksánbánya, 1860. december 19. – Budapest, 1945. február 26.) – magyar királyi honvédtiszt, gyalogsági tábornok. 1917–1918-ig honvédelmi miniszter, 1941-től vezérezredes. 1882-ben lépett katonai pályára. 1914 októberében honvédelmi államtitkárrá nevezték ki, majd harctéri szolgálat során lépkedett előre a ranglétrán. 1917. február 19. és 1918. október 31-ig Tisza István, Esterházy Móric és Wekerle Sándor kormányában is honvédelmi miniszter volt. 1921-ben vonult vissza a katonai szolgálattól.
Cziffra György (Budapest, 1921. november 5. – Senlis, Franciaország, 1994. január 17.) – Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, az egyik legjelentősebb és világszerte legismertebb magyar komolyzenei előadóművész. Cigányzenész családból származott (apja id. Cziffra György hegedűs volt). Csodagyerekként indult, már nyolcévesen a Zeneakadémia növendéke volt, 13 éves korában számos sikeres európai koncertkörutat tudhatott maga mögött. Később karmesterként is ismertté vált.
1950-ben feleségével és kisfiával együtt megpróbált disszidálni, de elfogták és kényszermunka-táborba zárták. 1953-ban szabadult, és a nyugati határ 1956-os átmeneti megnyitását kihasználva elhagyta Magyarországot, és Franciaországban telepedett le.
Kiss István (Körösladány, 1857. május 4. – Budapest, 1902. január 9.) – magyar építész. Tanulmányait a Műegyetemen végezte, s 1880-ban diplomázott. Ismertebb munkái: Budapesten a Szent János Kórház, a Baross utcai szülészeti klinika, vidéken a veszprémi megyeháza, a komáromi, miskolci, kalocsai törvényszék épülete. Az 1890-es években szinte kizárólag igazságügyi épületeket tervezett. Ezek közül a legjelentősebbek Brassóban, Nagyváradon, Besztercebányán és Lőcsén találhatók.
Puskás Attila-BP18
