Azt gondolnánk, hogy aki önkormányzati bérlakáshoz jut, az mindent elkövet, hogy a kedvezményes lakhatását ne veszítse el. Ez azonban a gyakorlatban nem így működik. Ugyanis a bérlők többsége folyamatosan hátralékot halmoz fel és mivel a korábbi önkormányzati vezetés meg sem próbált megegyezésre törekedni a távfűtés szolgáltatójával, a teljes tartozás emiatt meghaladja a félmilliárd forintot.
Az önkormányzat 1314 bérlakásánál 917 esetében halmoztak fel tartozást a bérlők, a távfűtőművek ezt az összeget pedig a tulajdonoson jelen esetben az önkormányzaton hajtják be.
A folyamatos nemfizetés sok bérlőnél gyakorlattá vált és ennek megakadályozása érdekében a korábbi vezetés nem tett semmit. Lakbér és közüzemidíj-elmaradásokból halmozódott fel ez a több, mint 500 millió forint, a legjelentősebb tartozás a Főtávval szemben alakult ki.
A fűtés kikapcsolása sok esetben költséges ezért sokan úgy gondolják, hogy ezt a költséget megspórolhatják úgy sem kell fázniuk a lakásban. A gondokat növeli, hogy mivel az önkormányzat a mögöttes tulajdonos így a szolgáltatók sem igazán érdekeltek a megoldásban, mivel legfeljebb a tartozásért az önkormányzatot perlik.
A megoldás érdekében a korábbi városvezetés nem tett semmit, szinte minden esetben inkasszóig jutott az ügy és így jelentősen többet kellett fizetni a kerületnek, mintha már előbb megegyezésre törekedtek volna. A költségeket ugyanis jelentősen megnöveli a bírósági eljárás, a perköltség és a végrehajtói jutalék. A szolgáltatók azonban nem kockáztatnak túl sokat, hiszen az önkormányzat nem tűnik el, nem szűnik meg, azaz a felhalmozott tartozások a megnövelt extraköltségekkel behajthatóak.
Van olyan ügy ahol 318 ezer forintos tartozás az eljárás végére 595 ezer forintra növekedett azaz majdnem a duplájára ugrott.
Ez azért is elfogadhatatlan, mert ha időben cselekedett volna a korábbi városvezetés akkor a szolgáltatókkal megegyezve 10-15 százalékkal lealkudhatott volna a hátralékból. Ezt azonban meg sem próbálták.
Miközben a végrehajtás miatt folyamatosan csak apadt az önkormányzat számlája, a notórikus nemfizetők vígan élhetnek a bérlakásokban, rajtuk senki nem kérte számon a kerület pénzügyi apadását.
A nemfizetés gyakorlattá vált és ezzel nem foglalkozott a korábbi vezetés. Nyilván nagyon sok esetben valóban nehéz helyzetű családról van szó, de akkor szociális támogatásokkal kell elismerni a rászorultságot és nem a közüzemi számlák kamatos kamatjainak és a végrehajtási költségeknek a kifizetésével.
A nemtörődömség azonban a kerület egészének okoz jelentős problémát ami végül más területekre is kihat, mivel oda jut kevesebb pénz
Sütő Nagy Zsolt
Városkép