A pakuratavakként elhíresült terület története tekintélyes múltra tekint vissza. A Ferihegyi repülőtér építésekor a kavics kitermelése során keletkezett szigetelés nélküli gödröket 1955 után pakuralerakatként hasznosította a MÁV. Ennek következtében a talaj és a talajvíz fokozatos elszennyeződésével jelentős környezeti kár keletkezett.
Nagyvonalú vállalás
A MÁV 1974-ben az önkormányzat jogelődjétől, a kerületi tanácstól bérelt terület egy részét a Tüzép Vállalatnak adta át, amely mint Tüzép Rt. 1995-ben a Raab Karcher konzorcium tulajdonába került. A kárelhárítás felmérése 1995 szeptemberében fejeződött be, bár a tanulmány költségkalkulációt nem tartalmazott.
– Az önkormányzat 1995. július 20-án szerződésben átvállalta a Raab Karchertől a kárelhárítással járó kötelezettségeket, cserébe a cég 165,4 millió forint megfizetését vállalta, amelyet részben készpénzben, részben három ingatlan átadásával teljesített – mesélt a szövevényes ügy részleteiről a munkacsoport vezetője, Lévai István Zoltán alpolgármester.
A kármentesítés azonban nem kezdődött meg, az önkormányzat csak 1997. április 8-án írt ki nyílt eljárású pályáztatással közbeszerzési eljárást, amelyet végül érvénytelennek nyilvánított.
(alcím) Megugrott a mentesítés díja
A második közbeszerzési eljárás tárgyalásos pályáztatás keretében zajlott. A felhívást 1997. július 20-án tették közzé, és az első eljárásban értékelt négy pályázót hívták meg.
– A bírálóbizottság a Elgoscar Kft. ajánlatát fogadta el, és az önkormányzat november 17-én meg is kötötte a céggel a szerződést, amelyben a kármentesítés költségét 266 124 000 forint + 12 százalék áfában határozták meg. A szerződést 1998. január 15-én módosították, és a vállalkozói díj már 599 millió forint + áfára emelkedett, valamint bevontak két korábbi vesztes pályázót is mint alvállalkozót – folytatta Lévai István Zoltán.
Lesújtó vizsgálat
Hallgat a felszín, de az iratok beszélnek
Az iratokból kiderül, hogy az önkormányzat 1997 októberében készítette el a pályázatát a Könyezetvédelmi-Kármentesítési Alap – veszélyes hulladékok kezelésére igénybe vehető – 1997 februárjában kiírt pályázatára. Ebben 360 millió forintra pályáztak 180 millió vissza nem térítendő támogatás és 180 millió forint kamatmentes kölcsön formájában. A KKA a pályázott összeget megítélte az önkormányzatnak, s a szerződést 1998. május 20-án aláírták.
– Mivel az önkormányzat a szükséges garanciát 1999. január 31. napjáig nem tudta bemutatni, a Környezetvédelmi Minisztérium 1999. április 19-én kelt levelében a támogatási szerződést azonnali hatállyal felmondta. Az 1999-ben lefolytatott KEHI-vizsgálat a közbeszerzési törvény sorozatos megszegését állapította meg.
A támogatási szerződés felmondásának időpontjáig a kármentesítési munkálatok keretében a talaj negyedét, a talajvíz harmadát kármentesítették.
– Összesen 304 millió forint értékű munkavégzést számláztak, ami a módosított teljes tétel mintegy 45 százaléka. Az önkormányzat a szerződés felmondásáig 26 millió forint támogatást kapott, és csaknem 340 milliót fizetett ki.
Ezt követően sokáig semmi érdemi nem történt, majd az önkormányzat 2001. október 11-én adásvételi szerződést kötött a Hyper Immo Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-vel. A szerződésben a cég 990 millió forintért megvásárolta az ingatlanokat, ám a szerződés 3.3 pontja szerint felek a vételárból 950 milliót teljesítettnek tekintettek, amennyiben a vevő a kárelhárítást elvégzi.
– A szerződésben arra vonatkozó kitétel nem szerepel, hogy ezt az összeget milyen módon számolták ki. A szerződés megkötésére Mester László polgármestert a 2001. október 11-én tartott képviselő-testületi ülés hatalmazta fel. A részletes vita során kiderült, hogy hatástanulmány vagy szakvélemény nem készült, az viszont kiderült, hogyan állapították meg a 950 milliós kárelhárítási költséget. A korábbi pályázati árhoz képest történő emelkedést más technológiai módszer alkalmazásával indokolták.
600 milliós különbség
Lévai István Zoltán szerint komoly károkozásról van szó
Az akkori tájékoztatás szerint költségtakarékosság és időhiány miatt nem mérték fel a környezeti kár elhárításának várható költségeit.
– A vagyoni hátrány pontos összegének meghatározásához igazságügyi szakértő közreműködése szükséges – szögezte le Lévai István Zoltán. – Az azonban elgondolkodtató, hogy a kárelhárításra kiírt és az önkormányzat által elfogadott első pályázat összege 266 millió volt, így az okozott vagyoni hátrány csaknem 684 milliós lehet, az inflációs hatásokat is figyelembe véve körülbelül 600 millió. Éppen ezért folytatólagosan elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanújával tettem feljelentést ismeretlen tettesek ellen.
Drága kölcsön
Az önkormányzat cége a 2010. május 6-án kötött kölcsönszerződés alapján 3 millió forintos tagi kölcsönt nyújtott egy cégnek, amelyben résztulajdonos volt, míg a másik résztulajdonos a kölcsönszerződést aláíró személy. A cég korábban már 500 ezres tagi kölcsönben részesült, ám a 3,5 millió forint visszafizetése a mai napig nem történt meg, bár a 3 millió visszafizetési határideje 2010. június 7. volt.
A kölcsön lejárta után az önkormányzat cége nem tett lépéseket a lejárt tartozás megfizetése érdekében.
Túlszámlázás?
Egy másik ügyben is feljelentés született, miután a munkacsoport gyanúsnak talált egy eljárást. A kerületi Gazdasági Ellátó Szolgálat (GESZ) 2009. október 12-én megrendelési-építési szerződést kötött egy céggel a Városház utca 16. szám alatt található intézmény belső udvarának parkosítására bruttó 2 269 496 forintért. A műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv november 3-án készült, abban a munkát a GESZ átvette, és igazolta a vállalkozási díj kifizethetőségét. A GESZ-nek azonban nem volt jogosultsága a munkákat sem megrendelni, sem átvenni.
Az idén elvégzett belső vizsgálat megállapításai szerint a szerződés kapcsán az önkormányzatot 1 175 096 forintos vagyoni hátrány érte.
Sütő-Nagy Zsolt-BP18
